Az "a" betűvel nem jutott az eszébe semmi. Mindjárt az árulással kezdte a katalógust. Árulás. ... Bécs felé Jellasics a gyáva... ez az árulás szó veretes és nagy horderejű... pedig a kicsi dolgokban még sokkal jobban tud fájni, mert akkor az árulás maga fáj, nem maszatolja el az árulás általi veszteség. Az árulás a gyomorhidegség legfőbb okozója, forróhideg, ha te magad vagy az áruló. Ahányszor felidézed a régi árulásodat, ugyanaz a forróhideg előjön a gyomrodban, nem halványul, sőt... Ha téged árulnak el, az érdekes módon látszólag feledésbe veszhet, de minden eset apasztja bizalom-készleted... végül olyan kevéske marad, amivel már alig tudsz gazdálkodni, és nem tudod, hova lett, mert semmi olyan Igazán Rettenetes nem történt ...

Ha Zelma végiggondolja az érzéseit és megpróbálja pontosan megnevezni őket, mindig kettő marad végül, a szeretet és a bizonytalanság.
Nekem először csak annyi jutott eszembe az érzésekről pár éve, hogy van rossz meg jó, mondta erre vigasztalóan Ő.
Mintha ez nem ugyanazt jelentené.
De melyik melyik?
Mert Zelma gyomrába, abban a pillanatban, ahogy csak megorrontja a szeretetet, beköltözik a bizonytalanság... .

Egy hete mondta ki magának, halkan, de hallhatóan, hogy nem a szeretet elkerülése és átlényegítése a cél, hanem  a bizonytalanság elviselése.

Erről szólt minden történet, a másoké, a sajátjai. Erről, hogy hányféle fáradságos és ötletes útja van a szeretet elkerülésének.

Felnőtt nő szeretnék lenni, még mielőtt ...

Cseh Tamás: Dal a ravaszdi Shakespeare William-ról

Bereményi Géza

Hol volt és hol nem volt, Dániában
Egy királyfi, aki egy szép napon,
Hogy leplezze titkát, mely rosszra vinné,
bolondot mímelt, ó borzalom.

Bolondok között így lévén józan,
Mérgezett kardba ütközött;
S trónjába nyugodt urak beültek
Székelvén béke és harc között.

Ám e királyfi úgy hala meg,
Hogy adának néki díszsírhelyet.
És eme sírt, ó borzalom
Láthatni ma is a színpadon.

Refr:
E kies hazában mutass nekem
Egy oly nagy ravaszt, mint Shakespeare William!
E kies hazában mutass nekem
Egy oly nagy ravaszt, mint Shakespeare William!

Egy sötét éjjel neje nyakára
Helyezte kezét egy mór vezér,
S belőle végén a szuszt kinyomta,
A látványt így nem zavarta vér.

...

A kép.
Az Ő képe.
Annyira találónak érezte.
Ha megfordulna, látná a tömeget a fotós mögött.
Főként nőket, integetve, mosolyogva, nevetve, fejcsóválva, bólogatva, oda-se-nézek-de-jelen-vagyok arcot vágva, homlokráncolva, magakelletően, suhanva, topogva, sajnálkozva, irigykedve... .
Ezzel a kis kiegészítéssel pontosan Ő.
Találó.

Nézte, nézte a képet, amig megvilágosodott,
hogy éppen ezen a képen
bármelyikünk
lehetne.

Már hetek óta olyan "most múlik pontosan" érzései voltak, amit megerősített az a csütörtök reggel, amikor megunva a várakozást felhívta, és kiderült, akkor ébredt, erre a telefonra. Jobbnak látta, ha ő lép odébb... egyszer még szabadnapot vett ki a kedvenc napján, de aztán már nem készült semmire.

Aznap se készült rendesen, legalábbis úgy érezte, hogy nem... hányaveti lett, mint Ő, nagyjából rendbe tette a konyhát, szöszmötölt és az utolsó pillanatban lépett be a kádba. Így történt, hogy vízcseppesen, valami gyorsan le- és felkapott törülközőben ment ajtót nyitni, még annyi ideje sem volt, amennyi a kaputelefontól az első emeletig  jár a vendéglátó nőnek, mert lent beengedte valaki.

Számíthatott rá, hogy még nincs ...

Zelma egy időben családokat is látogatott az önkormányzat megbízásából. Még nem volt gyerekjóléti szolgálat, kézenfekvő volt, hogy egy óvónő másodállásban kijár "környezni". Aztán egyszakos magyartanár került az iskolába, valami színész, hétvégén utazott csak haza, ráért, elvállalta hát szívesen egy kis keresetkiegészítésért ezt is. Az önkormányzat pedig nyugodtabb volt, ha férfi járta késő estébe nyúlóan a családokat.

A boltban összefutottak Medgyesnével, a nagycsaládos nagymama számos családtagját látogatta már meg Zelma, nyilván más rokonok még hátravoltak, mert közelebb lépett hozzá a lisztek és a cukrok közt és megkérdezte, igaz-e, hogy az a Petur tanár jár majd az emberekhez ezután.
Igaz. Nagyon kedves ...

Zelma időnként megpróbál olyan lenni, mint a Többi Nő. Hol a tűsarkú, hol a körömlakk, csipkés ezmegazok, hol kacajoktól hangos női traccsparti a többiekkel a teakonyhában... még Valódi Napszemüveget is rendelt, láthatatlanul dioptriásat... már azon is gondolkodott, vajon feltolja-e néha majd a feje búbjára, mint Ők.
És akkor kiderül számára, hogy a Többi Nők sem mindig boldogok, dilemmák gyötrik őket, amikhez képest az övéi már-már eltörpülni látszanak.. . Pedig tele vannak lakkal, körömcipővel, gondosan kialakított színharmóniákkal, emellett dolgoznak, gyereket, unokát nevelnek, élnek...

A legmegrendítőbb Karmelina helyzete, aki negyven elmúlt, válása után szorgos társkereséssel újabb romantikus kapcsolatot sikerült ...

Ha van szabad vegyérték, a magányos szigeten élőt is utoléri a szerelem.

Ha nincs - nincs. Se magadnak, se másnak.

Ezt persze eltitkolják a társkereső szolgáltatók, ezért aztán folyton ott lebeg ...

éppen egy kattintásnyira.