Mottó: Anyának lenni... középkorúan is varázslatos. Meg persze bonyolult. Néha gondterhelt. De legfőképp varázslatos. Mert aki anya, az nem csak a gyerekei anyja, hanem valamiképp anyja az összes jelenkori és jövőbeni gyereknek.

Nem zavarok?  - kérdezte Zelma, amikor felhívott ma 7 óra körül. Nem zavart, de igaz, ami igaz, csak pár perce nyitottam ki a szememet. Bár közös blogunk nem hozta meg a várt eredményt, Zelma csaknem három éve úgy érzi, életének fordulatait, sőt, gondolatait is azon melegében fogadnom kell. A mai szerény kezdése szokatlan témát sejtet.

Ma van Anyák Napja - kezdi még mindig lágy hangon. -  Ilyenkor mindig elgondolkodom. A babán, aki már felnőtt. Milyen furcsa érzés egy felnőtt anyjának lenni, ezzel nem tudok ...

Mottó: Anyának lenni... középkorúan is varázslatos. Meg persze bonyolult. Néha gondterhelt. De legfőképp varázslatos. Mert aki anya, az nem csak a gyerekei anyja, hanem valamiképp anyja az összes jelenkori és jövőbeni gyereknek.

Tudod egy ideig hallgattam. az ő nagyanyja, vele kell élnie. - vág bele Zelma egy történetbe, csak úgy telefonon. Gondolom türelmetlenül várta már, amig eltalálom azt a simítást, amivel az okost fel lehet venni ügyesen, mert se köszönés, se hogyvagy.

Nem szóltam egy szót sem,  - folytatja felindultan - csak néztem magam elé. Akkor sem szóltam semmit, amikor a biztonsági őr elé állította a gyereket, olyan 3-4 éves szőke kisfiút, hogy tessék megnézni, milyen rossz ez a gyerek! Csak odahunyorítottam a ...

Most 3 nappal a legutolsó műtét után fagyit szeretnék enni. Nem egy elérhetetlen vágy, van a hűtőben, sőt eper is van hozzá, esetleges habtejszín is van... . Kint szépen süt a nap, igazán fagyi-idő.

Az első fagyim  50 filléres volt, aminek csak a felét kaptam meg, anyám nyalta a kis gombóc másik felét, vagy kidobta talán? Lényeg, hogy nem fagyizhattam rendesen, csak úgy az ő kezéből, nehogy megfájduljon a torkom.

A melegfagyi örömeit Békésen ismertem meg. Magát a melegfagyit Pesten is láttam, trafikok árulták. Aztán egy emlékezetes téli üdülésen, ahol a nagynéném bennlakó óvodavezetőként egy tündérvilágot birtokolt, a sarki kis boltban vehettem magamnak melegfagyit, vagyis fagyitölcsérbe töltött kétes eredetű kakaós ...

Lia egyik évfolyamtársának meghalt az édesanyja pénteken. Még a negyvenes éveiben járt. Ezt a tanár tette hozzá, aki tájékoztatta őket. Szintén a negyvenes éveiben jár, négy gyerekkel. Mindenkit elfogott a borzalom... eddig csak nagymamák haltak meg, nagyapák... . Az is borzalom volt, de nem ekkora, és valahogy... távoli. Sokan már úgy is születtek, nagymama-nagypapa nélkül. Valahogy nélkülözhetőbbnek tűnnek...

Lia nem tudott szabadulni az ostoba kis óvodás versikétől..., darálgatta magában, amig az csoport hallgatott...  ha a kávé keserű, ha a mártás savanyú, csak egy szót kiáltok, csak annyit, hogy...
Mindig hitetlenkedve gondolt a felnőtt korra, saját felnőtt korára, nem tudta elképzelni, hogy nincsen "ház", nincs menedék, ahol ...

Rájöttem, hogy én az orvosokkal szubordinatív vagyok - állított be váratlanul Zelma.

Egy lendülettel mondta, nem szóltam, nem kérdeztem. Ahhoz majd egyszer nekem is át kellene gondolnom, hogy állok az orvosokkal, vagy a szubordinációval.

Szubordinatív vagyok, és utálom őket emiatt.

Mindegy, hogy nő vagy férfi, hogy bánt vagy nem bánt, legyen szemész, háziorvos vagy sebész, én előre felkínálom az alárendeltségemet nekik. Nem arról van szó egyszerűen, hogy tisztelem őket, mert hogyne tisztelném, még csak arról sem, hogy követem az utasításokat rövid és középtávon egyaránt... arról van szó, hogy alárendeltként viselkedem, legjobb esetben  lázadó alárendeltként, de az ugyanaz... .

Alárendeltségem provokatív, így aztán ...