Milyen varázslatos érzés volt, érthetetlen, titokzatos. ... kétszer nem léphetsz ugyanabba a folyóba.
Tóba esetleg?

Valami történt, valami teljesen banális, mondjuk Zelma apja állt a Balatonba bevezető csúszós lépcsőn, megállt kissé görnyedten, jó a víz, de a szél borotvál, mondta, és ment tovább, begyalogolt a Balatonba és beúszott, mélyen.

Ahogy ott állt a lépcsőn, ahogy a kezét emelte, ahogy hunyorgott, abban a pillanatban úgy tűnt, hogy ez már egyszer pontosan ugyanígy megtörtént. Milyen megkönnyebbülés volt megtudni, hogy ez mással is előfordult már. Milyen megkönnyebbülés volt megtudni, hogy ennek neve van... deja vu, különféle magyarázatok vannak rá... .
Csupa megnyugvás.

Zelma apja egyszer annyira mélyen beúszott, ...

. .. csalódás. A csalódás egy érzés. Itt a helye.

.".. Kit anya szült, az mind... "  Ja, vagy így, vagy úgy... József Attila már megint.

Zelma amilyen idegenkedve forgatta a szájában a bánat szót, olyan ismerős számára a csalódás. Mondhatnánk Zelma a folyamatos csalódás állapotában leledzik, mindig képzel valamit valakiről vagy valamiről... fantáziavilága határtalan. Fékezhetetlen. De aztán a dolgok nem úgy alakulnak, ahogy elképzelte, és mivel Zelma alapvetően optimista, hát a valóság kénytelen alulmúlni a várakozását.

Csalódás. A rövidtávú csalódások élete részévé váltak tehát, de ahogy elérkezett abba a korba, amikor az ember már visszanéz, összegez, számot vet, kezdett előrajzolódni a Nagy Csalódás is. Hogy ...

Zelma nem használta a "bánat" szót, szomorúság... ez volt az ő szava. Utánanézett azonban egy cikkben, ahol alapérzésekről volt szó, köztük a bánatról, hát nem maradhat ki a katalógusból, ha alap.
.... bánatkővel van kirakva... , hogy én járjak sírva rajta.

Nagyon ritkán volt bánatos. Bosszús, csalódott, felháborodott, szégyenkező, még frusztrált is néha, de bánatos? Legutoljára... legutoljára amikor egy nagyon-nagyon kedves rokona haldoklott, akkor érzett igazi, mély bánatot. De nem tudta, hogy hogyan érezze... mert tennivalók is voltak, még utoljára látni őt, szombat reggel jött a telefon, hogy valószínűleg... . Átgondolni, hogy elvigye-e Liát vagy sem, ha elviszi magával, akkor öltözni gyorsan, és hogyan legyen azután, ha ...

A báj nem valami külső dolog, nagyon is itt a helye a "B"-nél, a báj egy érzés, sőt életérzés... . ... Éljen minden bájos, szép nő... !
A bájosra mosolyognak és visszamosolyog, olyan hihetetlen szociális biztonságot teremtve ezzel magának, amiben bárhogyan, bármerre mozoghat. A mozgás pedig maga az élet, tehát igen, a báj maga az élet. A bájjal együtt születünk, és ideális esetben tápláló mosolyokat kapunk érte.
Aztán... aztán, ha nincs szerencsénk, ha csecsemőként nem jókor vagyunk jó helyen, elkopik a ragyogás, a báj tovatűnik, talán szúrós vagy félszeg lesz az arc, közönyös, zavart vagy kihívó lehet a pillantás, nézhetsz okosan vagy kíváncsian, még mosolyoghatsz is hébe-hóba, nem éred el soha azt a hatást, amit a bájos ...