Először elhatározod, hogy selejtezel, átrendezel, igazi nagytakarítás lesz, új minőség, na jó ezt így nem mondod ki, hogy "új minőség", de magadban azt szeretnél, már érzed is az önelégült önünneplés édességét, és így még erősebb is rajtad a nyomás, így, hogy nem mondtad ki, magadnak tett ígéreted csak a te válladat nyomja, mit a válladat, a gyomrodat belülről, aztán feljebb kúszik valahova a torkodba, aztán keserű és nyúlós lesz a szádban a nyál, akkor már nincs sok idő hátra,...  még halogatod, de a szemeddel már csoportosítasz, kiviszel, beviszel, fennakadsz 6 cipősdobozon, hogy azt majd vajon hova, levittél már 6 teli nejlonszatyor kacatot, ahogy jössz-mész a lépcsőházban egyre csalódottabb vagy, mert még semmi ...

Már túljutottunk azon, hogy Zelma élete...
nem is olyan egyedi, mint hitte,
de akkor nem akart lemondani találkozásainkról,
önként kínált feltárulkozásairól.

Aztán eltűnt.

Jobb lett volna, ha elbúcsúzik,
éppen el is ment a kedvem a Zelma-blogtól,
de még egy elköszönésre se tudtam alkalmat találni vele.

Aztán egy levelet kaptam tőle.

Ez tehát - némi szerkesztői kurtítással - Zelma levele.

"A kislakást végül kibéreltem. Kása költöztetett, az utolsó zsákokat diadalmasan tette le a padlóra. Mondanom sem kell, hogy a költözés előtt Kása pesti irodájából jött ki egy takarítónő. Biggyesztgette a száját. Hogy lehet ebben a kutricában lakni! Minden mocskos férfit utolér a sors, aki a fiatal nőért kidobja a ...