... és ma a hagymához is ...

Ott voltunk időben, felsorakozva... és nem mondták ki azt az egyetlen egy napok óta várt mondatot, hogy "A harangok Rómába mentek".

Magyaráztak mindenfélét, de könnyes megemlékezés elmaradt.

Álltunk bután, hallgattuk a zörgést... végül Lia azt állította, a kereplőhang is új, és kb. olyan, mintha rugdosnának egy ajtót.

Először összevontam  a szemöldököm, de tényleg olyan volt...

... és nevettünk felszabadultan a buzgó kereplés közepette...

Vajon találkoztok ott néha, az égi kávéházban? Leültök egy-egy kávéra? Cigaretta van-e ott? Lenéztek ide, az unokátokra, a lányotokra... vagy por és hamu vagytok már, érzéketlen-tudatlan?
De ha mégsem.
Ha lenézhettek néha, akkor talán...  olvashattok is? Itt ezeket a sorokat is akár?
Trento. Emlékeztek erre a szóra? Igen, Észak-olasz kisváros, gyerek-úszóversenyek voltak akkoriban, ez a szó maga volt az álom... Ki sem mondtam, sem írva nem láttam azóta.

Most már bevallom, de tudjátok is, én valójában soha nem álmodtam Trentóról, még Tatától is vakbélgyulladást kaptam, akkor is együtt kávéztatok, sőt, vacsoráztatok is, a Gundelben, ott vártátok ki a verdiktet, másnap műtét...  Gundelben, miközben én  ott a ...

... nem sikított mégsem. A cipőit sem rendezte el, mert mire kialakult a koncepció, hideg lett megint. A bőrcsizmák elöl maradtak, a fekete cipő is, meg a kecskebőr magas szárú. A kabátokról ne is beszéljünk, ott púposodnak az előszobafogason. Nyári táskákat rendelt, de ma este visszarakott mindent a régibe. Még szerencse, hogy nem dobta ki a télit, kis híja volt. de annyira lutri az időjárás, az időjárástól függően a másnapi kabát színe, hogy biztosabb a fekete. Holnap megy először az új munkahelyre, a plázából kidobták, a vasárnapi zárvatartás éppen az ő "minőségi" vevőkörét riasztotta el, a titkon fejlesztésre, tehetséggondozásra járó gyerekek szüleit. marad a puszta gyerekmegőrző, ez nem Zelma műfaja. Holnap elseje, ...