Zelma nem találja a helyét az új munkahelyén, ami nem csoda, mert az áthelyezése óta a harmadik koncepció, állandóan változó munkakör, betegség, gyógyulás, nekilendülés és fékezés. Jelenleg ott tart a dolog, hogy a főnök közölte, egyelőre mindenkinek mindent kell csinálnia, mert kevesen vannak. De valójában szó sincs rlóa, hogy mindent csinálna, éppen ellenkezőleg, mindenben fékezik... A "munkára" annyiban hasonlít ez a tevékenység, hogy időt tölt ott, és ezért pénzt fizetnek a számára.

Ma reggel ezt  a mailt küldte:

"Azt tanácsolta valaki, - egy jóakaróm - hogy a napi túlélés érdekében legyen "dac, elv, személyiség háttérbe szorítva".

Én meg csak ellenkeztem, ellenkeztem dacosan, és még ma reggel is azon gondolkodtam... hogy hova hátra?

Nekem az is mindig az arcomra van írva, hogy mit viszek a hátamon... "