A következő témák tarolnak a női- (?) és bulvármédiában, túlszárnyalva még a receptek és fogyókúrás tanácsok tömegét is.

Lánykérések,esküvők, nagyon nagyok. Ruhák, különlegesek és nagyon nagyok, násznépek, nagyon nagyok. Női orgazmus, mitől, mikor, mitől nem, kihűl, fellobban, kielégítetlen, nem akar, akar, de a férj nem akar... egyik sem akar, de ezt is meg kell oldani.

Biológiai óra, baba... nem jön össze, babavárás pompás egészségi állapotban, babavárás rosszullétekkel. 2 hét múlva csúcsforma. Fárasztó a csecsemő, az ovis, az iskolás és maga az iskola.

Énidő, énidő, énidő. Van, nincs, kéne.

Tinédzserlány, tiszta anyja, anyja, tiszta tinédzserlány... lánykérések. Esküvők. Nagyon nagyok.

Végre megtaláltam!
Zelmával mióta nem beszéltem, kicsit megállt körülötte az élet, vagy haladgat, de olyan ritmusban, amibe én nem férek bele... ki tudja?
De ma érkezett tőle egy mail, képmelléklettel:

"Végre megtaláltam! Megtaláltam a dolgot, ami kifejez engem. A szilvacsatni. Ha egyszer könyvet írok, ez a három üvegcse lesz a címlapján. Lehet, hogy a címe is ez lesz: szilvacsatni. Első látásra semmi különös, ugye?

Először is a színe. Bíbor. Felszínesen nézve bordó, de valójában bíborszínű, csak jobban meg kell figyelni. Mint én. Engem is bordónak néznek sokan, de aki ügyes, látja a színben a tüzet.

Másodszor is fahéj. Mi minden ez az íz? A vígasztaló tejbegríz, a ritka vendég palacsinta a gyerekkorból. A melengető ...