A cím egy kicsit úgy hangzik, mint a paradigmatikus film, "A félelem bére" címe, pedig - micsoda csavar - annak a filmnek a főszereplői egyszerűen felrobbantak, mégpedig a záróképsorok szerint győzelemittasan, gazdagon, boldogan. A XXI. századi ember azonban nem fél, hanem retteg, és óriási árat fizet ezért, nem szimbolikusan, hanem igazán, dollárban, euróban és magyar forintban is. A XXI. századi ember ugyanis két dologtól fél, a ráktól és az Alzheimer kórnak elegánskodott időskori leépüléstől.Ja, van egy harmadik is, az elhízás... Ennek a három félelemnek remek marketingje van, de most hagyjuk az elhízást máskorra, és maradjunk az első kettőnél.

Drámai dolog attól rettegni, hogy túl korán meghalsz, és ezzel párhuzamosan ...

Amikor egy férfi tudja, hogy most csak egy esélye van... akkor okvetlenül férfiként kell viselkednie. Ráadásul ez nem is ilyen egyszerű, mert el kell döntenie, hogy milyen férfiként viselkedjen és hogyan . Bizton számíthat rá, hogy itt is beválik a jó öreg "Don't complain don't explain!" (ne panaszkodj és ne magyarázkodj) jelszó, de ennél egy kicsit több kell... például ötlet, aztán kivitel, és a kényes "alá - fölé" tűpontos beszintezése.

Ezek után kérdéses, hogy egy adott helyzetnek vajon csak egyféle "férfias" megoldása van, vagy többféle  - egyaránt férfiasnak értékelhető  - megoldás is létezik.

És, ha többféle, akkor mit is jelent vajon az, hogy férfias?

Ennyire súlyosnak csak 30 évesen éreztem a koromat. Persze, ha belegondolok, a húszas évek után harminccá válni maga vég. Ahhoz képest 56 vagy 57? Na sagschon!.