Hülyeségeink árát mindig megfizetjük?  Tudjuk, hol tartunk? Rövidesen lejár a törlesztőrészlet, vagy csak eztán jön még a java? Sorozatos hülyeségeket meg lehet-e vajon úszni?

Mindig az a régi film jut az eszembe, a Félelem bére...

Az elmúlt néhány napban az ismeretségi körömben olyan fatális eseteket úsztak meg emberek (és tárgyaik), amiket szinte képtelenség megúszni... fogalmunk sincs azonban, hogy a sors felvillantott, hova vezet a figyelmetlenség, szétszórtság, nemtörődömség, vagy ... egyszerű véletlenek, semmi sors... esetleg még csak ízelítő volt, és majd jól megjárják még... 

Tessék a dermesztő sorozat:

Biciklire, igazolványokra, pénzre elhagyott helyen nyitva felejtett autó, sértetlenül megúszták, majd ugyanő még aznap elvacakolta a személyiét, de egy nap múlva az is meglett...

Csónakról mentőmellényben 3 méter mély vízbe esett ember méregdrága szemüvegét azonnal kimentette, ő is megúszta, viszont egy nappal később elvesztett pár ezret plusz a lakcímkártyát... a személyi ezúttal megmaradt, még jó is, mert néhány nap múlva külföldre készül.

Váratlanul érkezett, ámde szigorúan határidős teendők nagyon hevenyében megoldva, az utolsó pillanatban befejezve... az illetékesek látatlanban elfogadták a "művet".

Most már nyilván érti az Olvasó, hogy felmerül, intő jelek-e ezek vajon vagy már maguk a bajok?

Provokálják ezek az emberek a balszerencsét, vagy éppen áldozatok?

Mindez azon a héten jutott az eszembe, amikor a devizahiteleseknek felcsillant a fény... visszakapnak valamit a kamatrésből. Azok is persze, akiknek a svájci hitel egy utolsó  remény volt, hogy lakáshoz jutnak egyszer, és most negyvenesen pizzafutárok Londonban vagy beteggondozók bajor faluban, hogy ők és gyerekeik életben maradjanak... Visszakapják azok is, akik egyszerűen könnyelműek vagy tudatlanok voltak, és bedőltek.. előbb a bankok csalóka  ígéreteinek, aztán úgy egészében az életvitelük... Akik 65 évesen dolgozni kényszerülnek vagy 3 részben esznek tíz deka tepertőt, esetleg egy kis zöldséglevessel megfejelve... és azok is, akik számításból, firkából, különösebb szükség nélkül vették fel, csak mert akkor olcsónak tűnt... a szemünkbe nevettek, aztán a nevetés grimasszá vált.

Szóval hogy is van ezzel a sorssal, meg a mindenért megfizetéssel... ez érdekelne... és messzemenően nem meddő moralizálásból.