Engem mindenben sokkal inkább vonz az ígéret, mint maga a beteljesülés. Ezért áprilisban nekem lassan vége a nyárnak. Legjobban a Zelma-naptól március végéig terjedő időt szeretem az évben... a késő - tavasz és  a nyár már léha, és csalódást keltő, mert soha nem olyan, amilyen lehetne még márciusban. Arról nem is beszélve, hogy augusztusban árnyat vet rá a közelgő sötétség és a tél. Egy kivétel van: a forró szeptember-október. Azokban van valami dacosan rendkívüli és mint ilyen, mámorító.