Hát nem figyeltem... Harmadszori próbálkozásra végre sikerült megkapnom a T-ból a 24 liter 3,5%-os tejet. A diadal elvakított. Már eltelt vagy 10 nap, amikor valahogy hirtelen érszrevettem, hogy én nem ilyen tejet akartam.Ez 21 napos volt, nem tartós. Vagy én nyúltam mellé, vagy ők.

Rákapcsoltam a tejivásra, tejbegrízre, de hiába. A lejárat napján még 11 vagy 12 liter volt. Csakhogy egy 10 éves tapasztalatból már tudom, hogy a lejárt tej (sajnos!) nem romlik meg azonnal, jó néhány nap kifutása van...

10 nap alatt ledolgoztam az összeset. Tejberizs (10 dekához előbb 2 dl víz, majd  5 dl tej), spenót, pudingok. Egy íz, három kis adag, fél liter! M. kitartóan itta a napi 3 dl kakaót, se több, se kevesebb. Volt valami ...

Szeretnék sikítani, hosszan, egész szívemet beleadva - hívott fel Zelma  az imént.

Aztán találgassa a hallgatóság, hogy örömömben, vagy bánatomban volt!  - tette hozzá teljesen kifürkészhetetlen hangon.

Én éppen paradicsomos húsgombócot főztem, azt a napközis fajtát, amit persze az utolsó pillanatban egy kis hegyes paprikával meg szoktam bolondítani, persze csak magamnak, mert Lia cukrot borít bele... irigykedve szoktam nézni.

Ma főzök utána egy kis tejbegrízt - gondoltam Zelma sikíthatnékjára. Lia kakaózni fogja, de ha Zelma meglátogat, tehet bele baracklekvárt.

Házit.

Akár örömében, akár bánatában.