- Mostanában néha egészen fel vagyok villanyozva, máskor meg le vagyok lombozva - hívott fel Zelma késő este. Sokat morfondírozhatott ezen, mert ki tudja milyen régóta nem nyúlt a telefonhoz, legalábbis azért nem, hogy engem felhívjon.

-Mitől vagy felvillanyozva? -akartam egészen pozitívan folytatni a beszélgetést, de Zelma már öntötte rám sajátos zelmamonológját.

Biztosan a tavasz miatt van ez a kettősség? Csakis amiatt lehet, az embernek mégiscsak megpezsdül a vére, új energiák éltetik, de különben olyan magam alatt vagyok mostanában... Nem sikerülnek a dolgok. De még egy felrázó kudarc sem jön, hanem olyan száraz,plöttyedt minden körülöttem. Kivéve Lia, vele fut a szekér... egy  régi terve valóra vált, és fut tovább... ez a fontos, nem?