Zelma mesél
"Egy egyszerű tanfolyamon történt, heti egy egész nap, reggeltől estig, 20 fő, mindenféle korú, foglalkozású férfiak-nők... Nagyon szeretjük. Gyakran filmek és játékok szakítják meg az előadásokat, a legutóbbiból még nem ocsúdtam fel.
Színes papírokra kellett a válaszainkat írni, először egészen külsődleges kérdésekre, hogyan öltözöl, mi a kedvenc ételed, zenéd, majd jöttek kicsit lényegibbek, kedvenc írónk, könyvünk, hobbink, a legutolsóra már olyan válaszokat kértek, hogy miben hiszel, mi az az egyetlen dolog, amit soha, semmilyen körülmények közt nem tennél meg az életben. (Kis kitérő: ide gondolkodás nélkül beírtam az emberölést, aztán rájöttem, nem biztos, lehet , hogy van olyan helyzet, pl, ha valaki a gyerekem életére törne... mint kiderült, többen is így jártunk.)
Szóval a papírokból ki-ki egy kis gombócot gyártott, összecsomagoltuk-gyűrtük a legbelsőt, rá a kicsit felszínesebbet, kívülre került a kedvenc étel meg a stílus. A gombócokat beszórtuk egy tarisznyába, és mindenki húzhatott egy másikat. Aztán lebonthattuk a rétegeket, először a legkülsőt, és ki kellett találni, kié a gombóc... és engem nem talált meg senki. Nem és nem. Már csak hárman maradtunk, engedélyt adtunk a második réteg lefejtésére is... és nem. Végül kizárásos alapon maradtam... néztük a papírokat, hogy vajon mi az, ami miatt nem lehetett rám ismerni. Kedvenc étel: káposztás tészta, jó borsosan, zenei stílus: rock and roll, öltözködés: sportos-lezser. Hopp. Na emiatt, mondja a kárvallott csoporttársam, te nem így öltözöl. Inkább egy férfire tippeltem, de ők elkeltek ...
Éééén? Hát hogy öltözöm?
Körbekérdeztem később, a lányomat, a legjobb barátnőmet, a legjobb barátomat, egy huszonéves és egy negyvenes kolléganőmet is. Mind azt mondták, nőiesen, fiatalosan, eredetien, változatosan, színesen... sőt egy "izgalmasan, ügyesen" tipp is volt.
Én 56 éve élek ebben a tudatban, hogy sportos vagyok. És kemény-rockos és borsszórós... és lezser, sőt kicsit nemtörődöm:). Lapos cipők, sok nadrág, kényelmes egyberuhák. Sportolok is. Futok a busz után, ha kell. Ehhez az is hozzátartozik, hogy azt gondoltam, a megjelenésem nem hangsúlyozza a nőiességet. Bontson ki, akit érdekel...
Lehet, hogy valamikor ilyen lehettem, de aztán ruhadarabról- ruhadarabra észrevétlen kerekebb és libbenőbb lettem kívül-belül... Most nem tudom, hány ilyen rubrika lehet még a gombócomban, amit egészen másként gondolok magamról, mint ahogy a környezetem lát. A játéknak egyébként éppen ez volt a célja... a magunkról alkotott mítoszok és a valóság összevetése."