Gyanús vagyok magamnak - hívott Z. ma reggel. Szombaton, korán reggel... mi lelhette vajon?

Mi olyan gyanús, Zelma?

Nem szeretnék se rendet csinálni, se rendetlenkedni többé.

Nem hetykén mondta, inkább halkan, bár magában a kora reggeli hívásban volt egy kis provokatív jelleg.

Mit nem akarsz? Hol nem akarsz?

Mások életében rendet csinálni - válaszolta.

Néha azért összeszorul a szívem, ha meghallgatok egyeseket. De hátha megvan a maguk igazsága, külön szempontjaik... nem rám várnak, hogy kiokosítsam őket.

De... rendetlenkedni sem szeretnék - folytatta. Elképedek azon, hogy még pár éve is milyen hajmeresztő dolgaim voltak.

Egyáltalán  - mit szeretnél?

Nem tudom. Csak úgy élni.

Egy kicsit rendetlenkedni is talán... de azért gyanús vagyok magamnak - tette le a telefont anélkül, hogy megtárgyaltuk volna alaposan a témát.