Hogyan lettem ínyenc? Az apám... ő tehet róla. Mert az még csak hagyján, hogy különleges kockacukrokat hozott haza ismeretlen eszpresszókból ahol csilingelően kacagó nőknek mesélt mindenféle hihetetlen, de mégis igaz történeteket, esetleg komor férfiakkal hümmögtették a nemzetközi helyzetet, ami tudvalevőleg már akkor is fokozódott;

vagy nagyritkán engem is magával vitt, és ott a helyszínen megehettem a nagy, lapos, barnán olvadó kockát "kávéscukor" gyanánt,

és mindig összeszedhető volt a zakói zsebeiből annyi, hogy magányos és ködös téli délutánokon elszaladhattam 10, de legalább 5 dkg mogyorós (néha likőrös) drazséért az édességboltba.

Az, hogy télen is megvette a paradicsomot, grape-fruitot a 60-as években, vagy, ...