Orfeusz, amikor már annyi balszerencse közt és annyi bravúr után végre megtalálta Euridikét, és ígéretet kapott rá, hogy kivezetheti őt az alvilágból vissza a fénybe, az élők közé, csak egyetlen feltétel volt, és elbukott.

Mindössze annyit kellett volna tennie, hogy nem néz hátra a lányra, csak halad előre, amíg fel nem érnek...

Zelma nem ismerte eléggé a történetet ahhoz, hogy tudja, miért.

Miért nézett hátra Orfeusz?
Vajon gyönyörködni akart Euridikében?
Vagy...

Úgy érezte, ragacsosan bénítólag hat rá ez a történet, mintha máris elbukott volna ő is.  Mert ő visszanézne, egészen biztosan visszanézne... ahogy eddig is mindig visszanézett ... nem a gyönyörűség, hanem a bizonyság kedvéért... ez az állandó ...

Úszni. Egyáltalán... vízben lenni. Könnyű testtel, lebegve, szabadon. Még jobb lenne repülni, Zelma álmában néha repül... elrugaszkodik a talajtól, aztán hol könnyed meghajlással, hol erőltetve vízszintbe helyezi magát, mintegy síkot képezve magának a légűrben, és nyugodt, lassú, szabályos mozdulatokkal úszik odafenn. Látja maga alatt az utakat, fákat, embereket... eleinte üldözéstől menekült így, később már kedvtelésből is. Mindig fontos eleme volt ezeknek az álmoknak, hogy csodálkoztak a lent lévők, a földhözragadtak. Ő meg csak úszik, úszik  a levegőben, maga is kissé csodálkozva.

Úszni, egyáltalán vízben lenni élvezet. Érzéki öröm. Hideg vízben az erő, energia, frissesség ön-érzete.
Jó a meleg vízben is. Van ...