Zelma bölcselkedik... egy svungra írhatta, mailben küldte, és ilyenkor nincs "és, én, de, ha, hogy"... ilyenkor az ember nem kérdez, nem vitatkozik, ha így, hát így.

"Három dében, kilépve az egyszavas bókok világából, amelyek - mit tagadjam -, nekem jól tudnak esni a maguk a nemes egyszerűségében is, szóval kilépve ebből a virtualitásból, a férfi 3D-ben rögtön nagyon bonyolulttá válik, munkája van, főnöke, vagy ami még rosszabb, saját beosztású munkaideje, időjárása van neki, vagy fájhat a feje, hogy rosszabbra ne is gondoljunk, esetleg csúcsforgalma is van neki, elromlott hármas metrója, garázsmeneti vagy pláne forgalomból kiálló busza, szervizre vagy vizsgára érett autója, óvodai, iskolai, zeneiskolai vagy színjátszóköri ...

Ilyenkor művészet jókedvet, stabilitást, óvatos optimizmust sugározni, amikor minden mozog... a vezetői munkában az a különös, hogy 10 embert megnyugtatni nem tud egy főnök, de elbizonytalanítani, kétségbeejteni igen... - ugye?

Ez Zelma hétfő reggeli kérdése. Egy rövid igennel válaszoltam, mert félő volt, hogy hosszabb fejtegetés közben nem tudok jókedvet, stabilitást és óvatos optimizmust sugározni.