2012. máj 05.

már - már

írta: zelmavagyok
már - már

Mennyire vágyunk egy másik ember figyelmére...

s ha ránkvetül,

az olyan ünnepi érzés.

Aztán, mint minden jót,

lassan megszokjuk,

természetesnek vesszük,

belesimul a hétköznapokba,

már - már terhessé válik,

mígnem otthonosan visszafészkelődünk

öntörvényű magányunkba.

 

Tovább Szólj hozzá

magány céltalanság