A partner, a kapcsolat, az elköteleződés szavak nekem túl technikaiak, csüggesztők és fontoskodók. Inkább legyen a mosoly, öröm, barátság, szeretet... akár csalódás is.

Álomvilágban élek, de ezek nem romantikus vagy ambiciózus álmok... magát az életet élem meg álomszerűen, két lábbal elrugaszkodva.

S közben "működöm" is.

Rájöttem, hogy én az orvosokkal szubordinatív vagyok - állított be váratlanul Zelma.

Egy lendülettel mondta, nem szóltam, nem kérdeztem. Ahhoz majd egyszer nekem is át kellene gondolnom, hogy állok az orvosokkal, vagy a szubordinációval.

Szubordinatív vagyok, és utálom őket emiatt.

Mindegy, hogy nő vagy férfi, hogy bánt vagy nem bánt, legyen szemész, háziorvos vagy sebész, én előre felkínálom az alárendeltségemet nekik. Nem arról van szó egyszerűen, hogy tisztelem őket, mert hogyne tisztelném, még csak arról sem, hogy követem az utasításokat rövid és középtávon egyaránt... arról van szó, hogy alárendeltként viselkedem, legjobb esetben  lázadó alárendeltként, de az ugyanaz... .

Alárendeltségem provokatív, így aztán ...